poszt-ofisz

A fast fashion és az alacsony munkabér

A gyorsan változó divattrendekre érzékenyen reagáló fast fashion profilú cégek ruházati termékei jellemezően ázsiai gyárakban készülnek. A nagyvállalatok beszállítói gyakran figyelmen kívül hagyják a törvényi előírásokat és a magatartási kódex előírásait, a visszaélésekre pedig nehezen és gyakran túl későn derül fény.

Néhány éve az egész világot megrázta a Rana Plaza tragédiája. 2013-ban 1100 ember vesztette életét a bangladesi Dhakában egy ruhagyár összeomlásakor.

Akkor a bangladesi kormány és a kereskedők egyaránt reformokat ígértek a munkásoknak, ezekből azonban kevés valósult meg a Human Rights Watch független jogvédelmi szervezet 2015-ös jelentése szerint. Habár a munkakörülmények javultak és az épületek statikai állapotát is több helyen ellenőrizték, illetve elvégezték a szükséges javításokat, a megkérdezett munkavállalók közül sokan továbbra is olyan visszaélésekről számoltak be, mint a testi fenyítés, verbális erőszak, túlóradíj ki nem fizetése, fizetett szülési szabadság megtagadása, késedelmes fizetés, túlórázásra kényszerítés, rossz higiéniai körülmények. A HRW megpróbálta felvenni a kapcsolatot azokkal a nyugati megrendelőkkel, melyek partnereinél visszaélések merültek fel: 2 tagadta a kapcsolatot, 8 ígérte, hogy megvizsgálja az állításokat, 13 pedig egyszerűen nem válaszolt.

Fenntartható a kávéd?

A tudatos vásárlók körében közismert a fair trade fogalma. A méltányos kereskedelem partneri kapcsolatot jelent a felvásárló és termelő között. Az etikus hozzáállás a fenntarthatóságot szolgálja: nemcsak a farmerek, termelők anyagi boldogulása a cél, hanem a minőség és a termelési körülmények javítása is (pl. termesztési módszereket, klímavédelmet oktatnak a gazdáknak). Így a kecske is jól jár, a káposzta pedig nem csak megmarad, de még növekszik is.

Persze, az elkötelezettség némi felárral jár a vásárló számára. Egyéni döntés kérdése, hajlandóak vagyunk-e valamivel többet fizetni a magas minőségű, méltányos kereskedelemből származó termékekért. Lényegében ugyanaz a helyzet, mint amikor helyi kistermelőtől vásárolunk ahelyett, hogy a hipermarket silányabb, olcsó termékét választanánk.

Az ördög a részletekben

Számos olyan reláció adódhat a munkaerő és a munkáltató között, ami az előbbit kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja. Gyakran tapasztalnak visszaéléseket vagy kapnak téves előzetes információkat a munkavégzés körülményeivel és bérezésével kapcsolatban az idénymunkások és a vendégmunkások. A feketemunka pedig nemcsak állami adóbevételek kiesését jelenti, de a jog- és egészségvédelem hiányát a munkavállalók számára. Az is előfordul, hogy a munkáltató a próbaidőt használja ki etikátlan módon.

Azonos munkáért kevesebb bér

A magyar nők átlagosan 21 %-kal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, a lemaradás a magas pozícióban lévő nőknél a legnagyobb. Az európai átlag ezzel szemben 17 %. Míg az Unióban március 5-e az egyenlő bér napja, addig az USA-ban április 4-dikén tartják az Equal Pay Day-t, mellyel úgyszintén a nemek közti bérszakadékra szeretnék felhívni  a figyelmet. Az amerikai nők jelenleg 80 százalékát keresik meg annak a bérnek, amit férfiak kapnak ugyanazért a munkáért (vagyis 1 dollárból 80 centet). Mivel azonban a háztartások kiadásainak mintegy 40  százalékát a nők béréből fedezik (1960-ban az arány még csak 11 százalék volt), ez már nem tipikusan genderkérdés, hanem családi probléma.

Hogy pozitív példát is említsünk: Izland az első olyan ország a világon, amely jogszabály bevezetésével ellenőrzi, hogy egyenlő bért kapnak-e a női és férfi alkalmazottak ugyanazon munkáért.

1. fotó: Suvra Kanti Das/Zuma Press/Corbis

Ki ne vágyna anyagi gondoktól mentes életre? Arra a bizonyos első millióra, ami lehetőleg további milliókat fial? Ki ne szeretne értéket teremteni, jó ügyet szolgálni? És valószínűleg az is felmerült már valamennyiünkben, hogy ezek a célok nem zárják-e ki egymást? Lehet-e jövedelmező és mások számára is hasznos az, ami számunkra szívügy?

Mivel elég csekély a matematikai esélye, hogy mesés örökség hullik az ölünkbe vagy óriásgyémántot találunk, sokszor eltöprengünk azon, hogyan javíthatnánk az életszínvonalunkon lehetőleg úgy, hogy abból másoknak is haszna származzon.

Ilyenkor szokott felmerülni a saját vállalkozás gondolata.

Természetesen az anyagi gyarapodásnak és a világjobbításnak nem feltétele és nem egyetlen módja a vállalkozói létforma. Alkalmazottként is elégedettek lehetünk a helyzetünkkel, ha olyasmit csinálhatunk, amit szeretünk és fontosnak tartunk, ráadásul elismerik és megfelelően honorálják is az igyekezetünket. Gyakrabban előfordul azonban, hogy úgy érezzük, nem tudunk a képességeinknek megfelelően kiteljesedni a munkahelyünkön, vagy nem kapunk méltányos bért. Az is megeshet, hogy változik az élethelyzetünk, s ezzel az igényeink: a nők gyermekeik születése után szívesebben vállalnának távmunkát vagy részmunkaidős állást, hogy több időt fordíthassanak a családjukra. Erre azonban ritkán van lehetőségük.

Akár a körülményeink változtak meg, akár belső késztetést érzünk arra, hogy váltsunk, a legkézenfekvőbb lépés, hogy a saját lábunkra állunk és vállalkozást indítunk.

 Alapok

A megvalósítás felé vezető első lépés az ötlet. Vannak, akik itt máris elbizonytalanodnak. Jó-e az ötletem, vagy csak nekem tetszik?  Szükségük van-e az embereknek arra, amit nyújtani tudok? Megélek-e majd belőle? A marketingszakemberek szerint érdemes piackutatást végezni, mielőtt belevágnánk a kivitelezésbe, mert nem biztos, hogy a családunk és a barátaink véleménye elfogulatlan vagy eléggé megalapozott.

Ha megvan az ígéretes ötlet, szükség lesz egy üzleti tervre is. Ez már komoly munka, érdemes alaposan utána olvasni. Jól jöhet, ha elvégzünk egy pénzügyi- vagy marketingtanfolyamot, esetleg személyes tanácsadáson veszünk részt. Megalapozottabb tudás birtokában azután nagyobb biztonsággal vághatunk neki a költségkalkulációnak. Ajánlott pontos tervet készíteni a leendő kiadásainkról figyelembe véve a lehetséges kockázatokat is. Ezután el kell döntenünk, hogy egyéni vállalkozók leszünk-e, vagy inkább céget alapítunk. Jó, ha tisztában vagyunk vele, hogyan és körülbelül mennyit adózunk majd.

 A vállalkozásindításhoz szükséges alapvető információk hozzáférhetők a világhálón. Néhány oldal, amely hasznára lehet a kezdő vállalkozóknak:

www.vallalkozo.info — vállalkozással kapcsolatos információk és hírek, virtuális tanácsadás, szaktanácsadói anyagok.

www.vallalkozas-okosan.hu — tanácsok induló és működő vállalkozásoknak; bőséges anyag az adózásról.

www.gazdagmami.hu —Vida Ágnes tanácsadó oldala elsősorban kismamáknak. Hírlevél, e-könyvek, tanfolyamok, interaktív online közösség segíti a vállalkozásba kezdő nőket.

www.kiszamlo.hu — pénzügyi alapismeretek közérthetően.

Muníció motivációból

Ha menetközben kifogynánk a szuszból vagy váratlanul elbizonytalanodnánk, jól jöhet néhány motivációs könyv. Kész üzleti tervet vagy tuti befektetési tippeket ugyan egyiktől sem kapunk, de szemléletformáló és inspiráló hatásuk nem csekély. Hatalmas a kínálat, válasszunk személyiségünknek megfelelőt. A személyes példák meggyőző ereje kétségtelen: Donald J. Trump több motivációs könyv társszerzője, s ha valakinek, hát neki biztosan elhisszük, hogy kitartással és céltudatossággal szinte bármit elérhetünk. Akár meglepő is lehet, hogy a milliárdos ingatlanfejlesztőből lett elnök egyik legfontosabb tanácsa a tanulás: többéves színvonalas pénzügyi képzést javasol mindazoknak, akik a kihívásokkal és buktatókkal teli vállalkozói lét mellett teszik le a voksukat.

Új értékek, új stratégiák

Bár a legtöbb magyarországi kisvállalkozás továbbra is a mezőgazdaság területén működik (KSH), egyre inkább felível a kreatív startup-ok ágazata (a startup innovatív mikrovállalat). Ezek a vállalkozások eleve a globális piacot célozzák meg, a kreativitást, naprakész tudást, valamint folyamatosan növekedést és fejlődést helyezik a középpontba. A Bridge Budapest olyan vállalkozói közösség, amely hozzáférhető tudásanyaggal, képzésekkel, ösztöndíjprogrammal igyekszik segíteni a magyar startup-okat. A nonprofit szervezet tagjai kiemelten fontosnak tartják az átláthatóságot a vállalkozói szférában is. Etikai alapú szemléletük olyan nemzetközi vállalkozások értékrendjével áll szinkronban, mint a Behance (ingyenesen használható nemzetközi közösségi oldal és e-portfoliórendszer kreatív szakemberek számára) és az általa létrehozott 99U. Ez az új globális irányvonal nem a profitot és a pénzt tartja elsődleges céljának, hanem a világra gyakorolt hatást, a termékélményt és termék által is képviselt ügyet. Magyarországon nemzetközi szinten is számon tartott startup-ok képviselik és népszerűsítik ezt a stratégiát, köztük a Prezi és az NNG.

Az önképzés és a naprakész tudás ma már bármely ágazatban, a kis-és középvállalkozások szintjén is létszükséglet. Az elsomilliom.hu oldalon megszólaló sikeres vállalkozók az átláthatóságot, a tudásalapú és társadalmilag felelős szemlélet szerepét hangsúlyozzák. A szerencse, amit a közhiedelem ma is a siker egyik feltételének tart, nemigen kerül szóba, a szorgalom és a teljesítmény annál inkább.

Akár a kreatív terepen vállalkozunk, akár a „hagyományosabb” ágazatokban, nem csekély felelősséget vállalunk. Személyiségünknek mintegy kiterjesztést ad szolgáltatásunk vagy termékünk. És az, hogy mit és hogyan képviselünk a vállalkozásunkkal, jelentősen befolyásolja, sikeresek leszünk-e. Ez pedig már átvezet minket egy másik izgalmas területre, a marketinghez, azon belül a reklámhoz és márkaépítéshez. Ezzel folytatjuk.